11. Sok-szerencsét-ölelés

11.

Erika éppen elkezdte a dalát. Edda  - Utolsó érintés. A zsűrit maradéktalanul meggyőzte. A százalékmérő 75%on állt. Erikának még van esélye, elvégre elég erős százalékot ért el.
Krüger pedig elbízta magát. Mester Tamás Szabadíts fel című számát adta elő. Anno, még kismaki koromban a csapból is ez a szám folyt. Utáltam. És úgy néz ki, a közönség is hasonlóan vélekedett. Összesen 57%ig vitte a mérőt. A Fal lent maradt, Erika pedig állva tapsolt, és az a szerencséje, hogy a mikrofonok nincsenek bekapcsolva, egyelőre, mert közben egy boszorkány kacajt hallatott, és azt hajtotta: Ezt neked szexi lúzer! Wa-haha-ha-haa!
- Hát, sajnáljuk, Sebastian! Kérlek fáradj le a színpadról! - Nóri bíztatólag vállon veregette Sebastiant, majd Majka lépett elő.
- Hiroshi máris jöhet! - Hiroshi felállt, és megölelt, mielőtt lement volna. Belesúgta a fülembe: "Kívánj jó éjszakát, Nana! A tiéd igen kellemes lesz."
Lesétált a páholyból, én pedig ledöbbenve álltam ott, míg az összes kamera engem vett. Mit akart ez jelenteni?
Láttam a ledfalon, hogy Hiroshi idegesen beletúr a hajába, ahogy átadják neki a mikrofont. Nóri még kifaggatja,hogy legyen idő a bejelentkezésre.
- Hú, Hiroshi, mi volt ez az előbb?
- Egy sok szerencsét öelés! - mondta, Nóri pedig sokat sejtetően a köznséghez fordult és folytatta a beszédét:
- Nos, reméljük szerencsét hoz mindkettőtöknek! Hölgyeim és uraim, letelt az idő  a bejelentkezésre, a színpadon pedig máris következik Matsuda Lakatos Hiroshi!
A visszaszámlálás elindult, És Hiroshi teljes nyugoddtsággal felvitte a mérőt egészen nyolcvan százalékra. Azt hittem elbőgöm magam. Dal nélkül kell párbajoznom egy olyan ember ellen, aki nyolcvan százalékban lenyűgözte a zsűrit. Már összeszorult a torkom, mert semmi sem jutott az eszembe. Adjam elő megint A Jelet? És azzal mire megyek? 0% ra. A bandával semmit nem gyakoroltam, egy dalt sem tudok fejből száz százalékosan, esetleg a Cup Songot, hacsak....HACSAK!
Magabiztosan lesétáltam a páholyból, és kértem egy gitárt Zolitól. Nóri még gyorsan kifaggatott, és azon kaptam magam, hogy már megy a visszaszámlálás. 3...2...1...